Hőszükséglet számítás során az épület adataiból meghatározzuk, hogy mekkora teljesítményű fűtési rendszer és mekkora teljesítményű hőleadók, radiátorok szükségesek. A számítást a mértékadó hőmérsékletekre készítjük el, Magyarországon ez 22°C belső hőmérséklet és -15°C külső hőmérséklet.
Először is tudnunk kell az épület adatait. Mekkora helyiségek vannak az épületben , mekkora légtérfogatot kell fűteni. A másik fontos adat, hogy milyen határoló szerkezetei vannak az épületnek, milyen hőszigeteléssel van ellátva, illetve milyenek a nyílászáró szerkezetek.
Ha ezek rendelkezésünkre állnak, akkor helyiségenként összegezni kell a határoló felületeket, úgymint padlószerkezet, padlásfödém, külső falak és nyílászárók és rétegrendjeik alapján meghatározni a hőátbocsátási tényezőiket.
Ha kiszámoltuk őket akkor tudjuk meghatározni a pontos teljesítményigényt. Ez az igény a legrosszabb üzemállapotra lesz érvényes, vagyis ha a szobában 22°C-ot akarunk tartani és a külső hőmérséklet -15°C. Ezért nevezik csúcshőigénynek is, hiszen a fűtési időszak során ez lesz a legnagyobb teljesítményigény (természetesen ha bent 26 °C-ot akarok tartani akkor lehet nagyobb igény, de 22°C elegendő).
Hőszükséglet számítás – Mi az a hőátbocsátási tényező?
A hőátbocsátási tényező értékét a konkrét határoló szerkezet rétegrendje alapján lehet kiszámolni. Külső falszerkezet esetén szükséges hozzá hozzá, hogy milyen vastag téglából épült, mennyi vakolat van rajta és milyen szigeteléssel látták el a szerkezetet. Ezeknek a rétegrendi elemeknek van adott hővezetési ellenállásuk. A vastagságukat is figyelembe véve kiszámolható a hőátbocsátási tényező. Erre legcélszerűbb egy program használtata.
Hőszükséglet számítás program – Nézz meg egy programot amivel ki tudod számolni.
Mire tudom használni a megkapott hőszükségletet, teljesítmény igényt?
Először is a hőtermelő, kazán vagy hőszivattyú teljesítményének meghatározására. Ha minden helyiség hőszükséglet értékét összegezzük akkor megkapjuk, hogy az épületnek mekkora a hőigénye. Erre a teljesítményre kell hőtermelőt választani, vagyis a berendezésnek minimálisan ezt a teljesítményt kell tudnia. Hőszivattyú esetén
Másod sorban a hőleadók, legyen szó padló radiátoros vagy fan-coil fűtésről méreteit is ezen hőszükséglet számítás adatok alapján tudjuk megmondani. Fontos tudni, hogy a hőleadók méretének meghatározásakor 20%-os túlméretezést alkalmazzunk a kiszámolt értékekhez képest. Ezzel a biztonság javára ,,tévedünk”.
Esetleg ha magadnak számolnád ki: https://gazterv-budapest.hu/hoszukseglet-szamitas/