Fűtés beszabályozási terv és jegyzőkönyv. Megpróbáljuk bemutatni mi is az a beszabályozási terv és beszabályozási jegyzőkönyv. A fűtési rendszerek tervezése során a tervező kiszámolj a a rendszer hőignyeit és ez alapján választ hőleadó felület méreteket (példáúl radiátorokat). Ahhoz, hogy a rendszer jól működjön meg kell határozni a szükséges csőátmérőket és a szükséges szivattyú méretét is. Ha ezekkel megvagyunk akkor sem dőlhetünk hátra, hiszen a fűtési rendszerünkben keringő víz is ,,lusta” nem fog elmenni a legtávolabbi hőleadóig – radiátorig, ha az első fogyasztónál is megfordulhat. Ilyenkor alakulnak ki az épületben túlfűtések és alulfűtések. Szerintem már mindenki járt olyan házban, ahol beszabályozási probléma miatt az egyik helyiségben hidegebb, míg a másik helyiségben melegebb volt, pedig a hőleadók mérete megfelelő lehetett. Sajnos ezek a beszabályozások sokszor elmaradnak, pedig egy kis odafigyeléssel jól beállítható a rendszerünk.

A fenti kép nagyon jól példázza a beszabályozás hiányát. Láthatjuk, hogy a fűtési rendszeren a hőtermelőhöz és a szivattyúhoz közelebb eső radiátorok melegebbek, míg a hátsó radiátorok hidegebbek. Ez elkerülhető beszabályozással.

Fűtés beszabályozási terv és jegyzőkönyv – hogyan?

Amikor még a rendszer tervezési fázisban van, akkor a tervező ráírja a függőleges csőtervre a tervezett vezetékszakaszok térfogatáramait m3/h vagy kg/s mértékegységgel. Ez jelenti azt hogy melyik hőleadó előtt mennyi térfogatáram beállítása szükséges. A beállítást az osztó-gyűjtőn és a radiátorok csavarzatain tudjuk elvégezni.

Felmerül kérdésként, hogy elkészült rendszeren is el lehet-e készíteni a beszabályozási tervet majd az alapján a beszabályozást? Igen el lehet készíteni, bár a rendszert nagyon alaposan fel kell mérni és hidraulikailag méretezni. Ha ez adott akkor már beszabályozható. A beszabályozási jegyzőkönyvet (mivel a rendszer kivitelezőjének feladata a beszabályozás elkészítése), mindig kérjük el a kivitelezőtől, vagy készíttessünk vele egyet. A jegyzőkönyvnek minimálisan tartalmazni kell az egyes szabályzókon végzett beállításokat, a tervezett és tényelegesen beállított térfogatáram értékeket és a beszabályzást végző nevét és elérhetőségét. Tapasztalatom szerint ezzel utólag sok kellemetlenségtől kímélhetjün meg magunkat.

A csatolt könyv 144. oldalán olvashattok még érdekességeket a beszabályozásról: http://www.fejermek.hu/anyagok/segedlet.pdf